Gyors olajcsere a kiskutya megérkezése előtt

Nemrég elhatároztuk a barátnőimmel, akikkel együtt lakunk, hogy veszünk egy kiskutyát. Hárman költöztünk össze nemrég, és mivel én már régóta szeretnék egy kutyust, sikerült meggyőznöm a többieket a dologról.

Én már tudtam, hogy milyen fajta kis állatot szeretnék, igazából gyerekkorom óra tudom. A kistestű kutyákat szerettem mindig is, és találtam egy helyet vidéken, ahonnan el is tudtam hozni. A lányoknak mondtam, hogy jöjjenek el velem, mindegyiküknek adományoztam egy vétójogot, mert azt nem akartam, hogy a későbbiekben feszültségek származzanak a kiskutya jelenlétéből.

Az én autómmal terveztünk nekivágni az útnak, mert nemrég hoztam el a szervizből, az éves karbantartó átnézésről. Egy dolgot felejtett csak el megnézni Dani, a szerelő, az pedig az olajszint volt. Szerencsére nekem megtanították, hogy az egyik legfontosabb dolog, és rendszeresen ellenőrizni kell, így az indulás napján úgy döntöttem, hogy a biztonság kedvéért megnézem.

És milyen jól tettem!

Ugyan a rendszer még nem jelezte ki, de mikor bedugtam a pálcát az olajtankba, kiderült, hogy a szint már alig van a minimum felett. Gyorsan fölhívtam a lányokat, hogy késni fogok picit, aztán elkezdtem őrülten telefonálni Daninak, aki persze nem vette föl. Azt nem akartam bevállalni, hogy olajcsere nélkül indulunk neki, mert elég hosszú az út, és, ha az kifogy, akkor egy tapodtad sem jó megtenni az autóval, amíg nincs kezelve a probléma.

Azért hívogattam őrülten Danit, mert tudni akartam, hogy milyen olajat szokott az autóba tölteni. Ez a folyadék sokkal macerásabb, mint a benzin, nem tesz jót, ha összekeverednek a típusok.

Csak annyit tudtam a dologról, hogy Dani Castrol olajat használ. De azon belül is annyi féle meg fajta van, hogy fogalmam sincs, pontosan melyik típust.

Még úgy két órán keresztül próbáltam elérni Danit, aztán föladtam, és azon gondolkodtam, ki tudna még segíteni. Közben fölhívtam a barátnőimet, hogy megkérdezzem, mit szólnának ahhoz, ha csak a következő napon mennénk. Végül is mindegyikük belement.

Körülbelül még két órát kellett várnom arra, hogy Dani visszahívjon. Persze rögtön mondta, hogy vigyem be az autót, gyorsan elintézi a dolgot. Én már száguldottam is.

A műhelyben megmutatta, hogy milyen Castrol olajat használ. Én fölírtam az adatait egy kis cetlire, amit aztán betettem az autóba, mert ki tudja, mikor jön még jól a dolog.

A távozásomkor aztán Dani meglepő kedvességgel állt elő: azt mondta, vigyem el a Castrol olaj maradékát, csak legyen benn a kocsiban, valami olyan helyen, ahol nem zavar senkit, mert így, ha később is felmerül a probléma, én is azonnal orvosolni tudom.

Tényleg egész gyorsan elkészült az autó, így végül úgy döntöttem, hogy nekivághatunk még aznap az útnak. A barátnőim is jobban örültek ennek az opciónak, mindegyikük elég elfoglalt, intenzív életet él.

Szóval leértünk vidékre az eredeti tervhez képest alig 5 óra csúszással, de a kiskutya mindent megért! Amint meglátták a többiek, ők is azonnal beleszerettek. Nagyon örültem a dolognak, mert őszintén szólva nem szívesen hagytam volna ott a kiskutyát, akit 10 perc után el is neveztem Zsöminek.

Hazafelé aztán arra lettünk figyelmesek, hogy fura zajok érkeznek a csomagtartóból, onnan, ahol Zsömi utazott. Gyorsan félreálltam, hogy megnézzük mi is történt, és amikor kinyitottam a csomagtartót, a következő kép fogadott: Zsömi a castrolos palackkal a mancsai között feküdt, és épp a kupakot rágta, az adta ki ezt a fura hangot. Gyorsan elvettem tőle az olajat, nem is értem, hogy mi tetszett neki ezen a palackon, de nem akartam, hogy állatkórházat kelljen keresnünk, mert Zsömi az első másfél órában megpróbálta megölni magát. Nem lenne túl szép kezdet. Gondolkodtam egy kicsit, hogy milyen játékot adhatnék neki az út további részére a Castrol helyett, és végül őgy döntöttem, hogy egy üres PET palackos flakon jó lesz, amíg haza nem érünk.

Behorpasztottam neki egy kicsit az oldalán, aztán rácsavartam a kupakot, és beraktam mellé. Szerencsére a terv működött, rögtön elfoglalta magát az új játékával.

Az út további részben minden remekül ment. A lakással is hamar megbarátkozott Zsömi, aki igazán belopta magát a barátnőim szívébe is!